A szegedi németek

A Szegedi őslakosság első, említésre méltó találkozása a németséggel az 1680-as évekre tehető, mikor is Szeged a bécsi főhaditanács fontos hadműveleti központja volt. Ebben az időben a császári udvar Szegedre „német” postamestert nevezett ki.

A külföldi, így a német telepesek bevándorlása a XVIII. századot jellemezte. A betelepült iparosok és kereskedők elsősorban az osztrák tartományból származtak. Ekkor a belvárost (a Palánkot) szinte csak németek és szerbek lakták. Ezért kapott német jelleget a belváros gazdasági és kulturális élete. A német anyanyelvű lakosok túlnyomórészt kisiparral és kereskedelemmel foglalkoztak. A németek nyelve, divatja, kultúrája, szokásai és hagyományai az őslakosság életében is egyre nagyobb teret kaptak. Német iskola működött a városban. Szeged vonzását a délvidéki németség körében az is bizonyítja, hogy a város iskoláiba özönlő német ajkú tanulók számára 1890-ben a délvidéki Gyertyámos község lakói a Kálvária sgt. 10. sz. alatt egy diákotthont alapítottak. A német nyelvű színjátszás úgyszintén nagy hagyományokra tekinthet vissza, hiszen. Szegednek német színháza volt.

A XIX. Század második felében a bánáti németség folyamatos beáramlása ellenére a magyarosítás és a nem mindig önkéntes asszimiláció következtében felgyorsult a szegedi németség beolvadása. Ez a folyamat a második világháború után folytatódott, többen ekkor magyarosították családnevüket.

A hatvanas-hetvenes években számos, az NDK-ban dolgozó magyar fiatal költözött haza német ajkú házastársával. Az így Szegedre került német nemzetiségűek többsége azonban nő. Ők azok, akik általában nagy gondot fordítottak arra, hogy gyermekeik anyanyelvi szinten tanulják meg a német nyelvet. Ez a korosztály már kettős identitású, s általában jobban beszélnek németül, mint a régi német családok leszármazottai, akik a családban csak ritkán beszélték anyanyelvüket.

Jelentős azoknak a német nemzetiségűeknek a száma akik az ország más városaiból jöttek és az egyetem, vagy a főiskola elvégzése után itt alapítottak családot és itt telepedtek le.

A nyolcvanas évek végétől sokat változott a hazai németség anyaországgal való kapcsolata. Ettől kezdve Németország jelentős támogatásban részesítette a magyarországi német kisebbséget, ez a támogatás eleinte nem Szegedre érkezett, inkább az egykori kitelepítések által sújtott dunántúli területekre. Az elmúlt években ebben is változás történt. A bonni kormány két alkalommal is anyagi segítséget nyújtott a szegedi németeknek a kisebbségi önkormányzaton és az egyesületen keresztül.

A népszámlálási adatok szerint 1990-ben Szegeden 232-en vallották anyanyelvüknek a németet. A 2001. évi népszámlálási adatok szerint Szegeden a német nemzetiséghez tartozónak, továbbá a német hagyományokhoz kötődőnek valamint német anyanyelvűnek vallotta magát 1173 fő.

1987-ben alakult meg a Magyar Német Baráti Kör, ebből alakult 1991-ben a Magyarországi Németek Csongrád Megyei Egyesülete. Az alapítók között volt több szegedi német származású lokálpatrióta valamint Dr.Kaltenbach Jenő (az egyesült első elnöke 1995-től kisebbségi ombudsman.

Az egyesület szoros kapcsolatban áll a Darmstadti Német-Magyar Tarsasággal.

A német egyesület támogatta Schmidt Andrea „Német paloták és polgárházak Szegeden” című fotókiállítását, amit 2003. áprilisában Szeged testvérvárosában Darmstadtban is bemutattak.

1997-től az egyesület és az önkormányzat székhelye az Osztróvszky u. 6. szám alatti Nemzetiségek Házában van, ahol rendszeresen találkoznak és rendezvényeiket is tartják.

kategória

Slideshow